Átkelés

Annapurna és a Dhaulagiri között

Nepál, a titokzatos volt hindu királyság a Himalájában, számtalan arccal rendelkezik a 8000 méteres csúcsok rideg csendjén kívül. Számos túraútvonal kínálkozik a hegyóriások lábáig, kezdésnek a legkönnyebbet, a Jomson trekkinget ajánljuk figyelmetekbe.

Megérkezve Kathmanduba, azt érezzük, mintha egy másik bolygóra szálltunk volna. Sok időnk nincs felocsúdni, másnap már Pokharába repít a belföldi járat. Ott a csomagokat a porterek veszik át, a túra kényelmes szállásokkal, vállalható napi távokkal és bőséges étkezésekkel kecsegtet. A mi dolgunk csak az, hogy magunkba szívjuk e gyönyörű táj lenyűgöző látványát.

Április van: most borult virágba a rhododendron, találóbb nevén havasszépe. Ez az alpesi völgyekben bokorméretű cserje itt 25-30 méter magas fává nő, és teljes pompába borítja a hegyoldalakat, mesebeli látványt nyújtva. Mikor azt hisszük, ezt már nem lehet fokozni, egy szélfuvallat hatására színes sziromzuhatagban túrázunk tovább.

A két 8000 méteres csúcs között átvezető ösvény a túra leglátványosabb része, mely hatalmas paladarabokból összelapolt lépcsők sora, pihenőhellyekkel, padokkal. A nepáliak nem annyira a délutáni séta megszállottjai, nem is ők adják okát, hogy évszázadokon át ezen a tájon vonultak végig a Tibeti-fennsíkról sót szállító jakkaravánok, és itt cserélt gazdát a Hindusztáni-síkságról származó termény a magasföld nomádjainak áruival. Szamarak, jakok és emberek tömegei keltek át havas hágókon, ingó függőhidakon és keskeny csapásokon a rohanó folyó felett,  a megélhetésért. Ezek a bátor emberek voltak a segítői az első hegymászó expedícióknak, tapasztalatuk és emberfeletti kitartásuk nélkül egyik 8000-es hegy meghódítása sem lett volna sikeres.

Vallásos, hiedelmektől sűrű fantáziával rendelkező népek élnek itt, akik még félik a természet erejét. Kezükben gyakran látni imamalmot, látható, széltől tépázott helyekre pedig előszeretettel feszítik imazászlók tömegét, ami megsokszorozva kéri az áldást a földi halandókra.

Muktinath kis falujában, a hinduk és a buddhisták számára is tisztelt forrást és örökké égő gázkitörést rejtő kolostort találunk. Hajnalban együtt imádkoznak a jógik és a lámák, füstölők illatával körbelengve. A forrás csobogásába csengettyűk hangja keveredik, és száll az ég felé a monoton, mormogó többnyelvű ima, köszöntve a vakítóan fehér hópalásttal fedett óriás csúcsok közül felkelő napot. 
A helyi járatú kisgép visszaröpít Kathmanduba, ahol alig van időnk eszmélni, máris a hazfelé tartó gépmadár fedélzetén ülünk. Az utazómagasság elérése előtt még vethetünk egy pillantást arra a szentélyre, melynek megszentelt csendjét az elmult napokban átélhettük.

Írta: Kovács Attila
Fotó: Kovács Attila

Galéria

Cikkajánló:

Vajon szétszedni is
olyan érdekes, mint összerakni?

275 megjelenés

Koravén
világ

226 megjelenés

A türelem új bajnoka

220 megjelenés

Tükörember, mondd meg nékem

193 megjelenés

2010-09-03 | 08:38:30